Cöliakia

Tudtad? A magyarok 30-50%-a genetikailag glutén érzékeny, ami sok esetben rejtve marad, az érintettek egy része nem tud róla.

A glutén a gabonában található tároló fehérjék egyik fajtája, a pékek sikérnek nevezik ragacsos, könnyen dagasztható állaga miatt, mely bélrendszerünkre káros hatással van. A glutén két fő alkotóból áll, gluteninből és gliadinból, ez utóbbi felel a cöliakia kialakulásáért.

A gluténérzékenység vagy cöliakia egy olyan, – általában apai ágon történő -örökletes, genetikailag meghatározott autoimmun betegség, mely következtében szervezetünk nem képes feldolgozni a búzából származó glutén nevű fehérjét. A vékonybél krónikus, felszívódási zavarokkal járó betegsége, melyet bizonyos nagy molekula szerkezetű növényi fehérje, a glutén vált ki erre érzékeny embereknél.

A cöliakia bármely életkorban jelentkezhet, kialakulhat.

Az emésztőrendszerbe került glutén károsíthatja a bélbolyhok épségét, így csökken a szervezet tápanyag felszívó képessége. Lappangása hosszú idejű is lehet, késői felismerése súlyos tápanyaghiányos állapotokhoz, ezen keresztül további egészségügyi problémákhoz, krónikus állapotokhoz vezethet, mely az egész szervezetet érinti (csontrendszer, bőr, idegrendszer, szív-és érrendszer). Kísérő betegsége lehet a pajzsmirigy betegség és az I-es típusú cukorbetegség.

A vékonybél nyálkahártyája ellen irányuló immunfolyamat következtében pusztulni kezdenek a felszíni sejtek, a vékonybél nyálkahártyájának súlyos sorvadása (vékonybélboholy pusztulás) jön létre, ennek következtében alakul ki a felszívódási zavar.

Tünetei szerteágazóak:

emésztési panaszok (hasmenés, hasi panaszok),
zsírfényű széklet,
fejfájás,
ízületi fájdalmak,
kisgyermekek esetén növekedésbeli elmaradás, erőtlen izomzat, csontnövekedési zavarok,
afták a szájban,
fáradság,
hajhullás,
vérszegénység,
fogzománc hibák,
korai fogromlás, akár gyerekkorban,
fogyás,
depresszió,
bőrelváltozások,
laktózérzékenység,
idegrendszeri problémák, (viselkedés zavarok, alvás zavarok, epilepszia)
Duhring betegség,
menstruációs problémák,
gyerekek esetén megkésett nemi érés,
pikkelysömör (psoriasis),
valamint egyéb változatos tünetek jelentkeznek, esetenként pedig fel sem tűnik, tünetmentes a lefolyása.

A hajlamot genetikai teszttel, a már kialakult betegséget vérteszttel, illetve bélbiopsziával lehet megállapítani. Gyerekek esetén elegendő lehet a genetikai teszt, illetve a vérteszt, nem szükséges megvárni, míg a bélbolyhok teljes mértékben károsodnak.

A hajlamot okozó gének bizonyos sejtfelszíni antigénekkel hozhatóak összefüggésbe (HLA-DQ2, HLA-DQ8), mely molekulák segítségével tudja az immunrendszer megkülönböztetni a saját szervezetet az idegentől. A gluténérzékeny egyéneknél a glutén (gliadin) indítja el az autoimmun folyamatot, mely során a gabonafehérje képes összekapcsolódni a sejtfelszíni molekulával. A szervezet így idegen betolakodóként azonosítja, ezért ellenanyag termelésbe kezd a saját szövetek ellen.

A nem megfelelően kezelt cöliakia (glutén teljes kiiktatása az étrendből, illetve megfelelő konyhai higiénia) további autoimmun betegségeket generálhat, ezért fontos betartani minden cöliakiára irányuló szabályt, itt diéta hiba nem fordulhat elő!

Nálad vagy gyermekednél, unokádnál frissen diagnosztizálták a cöliákiát, és nem tudod, hogyan indulj el ezen az úton? Egyéni tanácsadás keretében támogatni tudlak az úton, hogy a kezdeti ijedtségből könnyű legyen az átállás.

Felhasznált irodalom:

http://www.vastagbel.hu/index.php/tudastar/emesztoszervi-betegsegek/coliakia-liszterzekenyseg

https://www.allergiakozpont.hu/glutenerzekenyseg