A boldogság forrásai – Neurotranszmitterek

A legtöbb ember hangulata éppen olyan változékony, mint az időjárás. Amennyire normális az hogy néha csepereg az eső, ugyanúgy érzelmeinkhez is hozzá tartozik, hogy néha boldogok és vidámak, néha pedig dühösek, letörtek, szomorúak vagy apatikusak vagyunk.

Az érzésekhez, gondolkodáshoz és cselekvéshez, azaz az agyunkban zajló folyamatokhoz ingerületátvivő anyagok, más néven neurotranszmitterek szükségesek. Ezek a neurotranszmitterek szállítják az információkat idegsejtjeink között.

Az érzelmeinkért felelős neurotranszmitterek:

Szerotonin – boldogsághormon

Nyugtató hatása van, és gondoskodik róla, hogy könnyedén reagáljunk a külvilág ingereire. Csökkenti a félelmeket, hangulatjavító, motiváló, és hatására belső béke és elégedettség tölthet el bennünket, kiegyensúlyozó hatású, ezért boldogsághormonnak is nevezik. Tompítja a szénhidrátéhséget, így külalakunk, testformánk is függhet tőle.

A stressz és idegeskedés jelentősen csökkenti szintjét, ekkor eluralkodhat rajtunk félelem és depresszió, valamint a krónikus fáradtság.

A szerotonin megfelelő szintjének helyreállításában segíthet a testmozgás, a megfelelő alvás, meditálás, valamint a bélflóra állapotának helyreállítása, és a megfelelő táplálkozás.

Adrenalin – teljesítményfokozó stresszhormonunk

Az adrenalin stressz hatására termelődik a mellékvesében. Segítségével glükóz szabadul fel a szervezetünkben veszély érzet esetén, emelkedik vércukorszintünk, hogy hirtelen elegendő energiához jussunk a túléléshez. Hatására megfeszülnek az izmok, emelkedik a vérnyomásunk, magas lesz a pulzusunk, éberebbek leszünk, szervezetünk felkészül a gyors reakciók adására, a gyors bevetésre. (Üss vagy fuss!)

Tartós stressz esetén az adrenalin magas szintje károsítja szervezetünket, energiaraktáraink kiürülnek, romlik a sejtek közötti kommunikáció, immunrendszerünk alul működik.

Különböző stresszoldó módszerek segíthetnek a magas adrenalin szint csökkentésében, ilyen például a jóga, a meditáció és a különböző relaxációs gyakorlatok.

Dopamin – a félelemcsökkentő

A dopamin egyes idegsejtekben, valamint a mellékvesevelőben termelődik. Ő felelős a félelem érzet és feszültség oldásáért, felébreszti a nemi vágyat, felelős kreativitásunkért, aktívvá tesz, valamint lassítja az öregedési folyamatot.

Termelését mozgással, valamint táplálkozással fokozhatjuk.

Tudományosan bizonyított, hogy dopamin szint növelő hatásuk van a burgonya féléknek, piros színű zöldségeknek, az ananásznak és a halaknak, tenger gyümölcseinek. 

A szervezet dopamin szintjét Thyrosin nevű aminosav bevitelével is emelhetjük, amiből bioszintézissel dopamint képes előállítani a szervezetünk.

Noradrenalin – a nyugtató stresszhormon

Stressz hatására az adrenalin szint mellett a noradrenalin szintje is elkezd termelődni a mellékvesevelőben, hogy az izgalmi állapotot kiegyensúlyozza, és vissza állítsa az egyensúlyi állapotot szervezetünkben, megvédve szervezetünket a magas adrenalin káros hatásaitól. Az adrenalinnal ellentétben vérnyomás csökkentő és pulzus normalizáló hatású. Megszünteti a feszültséget, és nyugtat.

GABA – gamma aminovajsav

A GABA a legfontosabb gátló hatású neurotranszmitter a központi idegrendszerben. Javítja az elalvás és átalvás minőségét, természetes nyugtatóként ismert. Nyugtató hatása annak köszönhető, hogy a GABA a benzodiacepin-receptorokat (GABA receptorok) aktiválja, amik csökkentik a szervezet stressz szintjét. A GABA növelheti az agyban az alfa hullámok képződését, melyek az ellazulás állapotáért felelősek.

A cikk folytatását itt találod.

Szeretnéd, ha optimálisan működnének neurotranszmittereid, és érzelmileg kiegyensúlyozott lennél? Táplálkozási szokásaink és életmódunk óriási hatással van rá! Újulj meg életmód programommal, egy boldogabb életért!