Autizmus és autizmus spektrum zavar (Autism Spectrum Disorder – ASD)

,

Az autizmus egy idegrendszeri, neurológiai fejlődési zavar következtében kialakuló tüntegyüttes. A tüntek megjelenési formája és súlyossága jelentősen különbözik egymástól, ezt nevezzük autizmus spektrumnak. Az autizmussal élők agya másképp dolgozza fel az ingereket, a külvilágból érkező hatásokat: érzékszerveik vagy túlságosan kifinomultak, vagy épp ellenkezőleg, nem eléggé érzékenyek, hogy befogadják a külvilág felől érkező ingereket.

Jellemzői:

  • szociális interakciók és kommunikációs nehézségek (beszéd és gesztusok megértési nehézsége, irónia megértési nehézsége)
  • társas kapcsolatok kialakításának, fenntartásának és megértésének nehézsége
  • ismétlődő mintázatok, repetitív mozgás és viselkedés
  •  szélsőséges ragaszkodás a rutinokhoz
  • rituális cselekvési mintázatok
  • érzékenység szenzoros ingerekre (hiper vagy hiporeaktivitás)
  • végrehajtó működés zavara (tervezés és munkamemória)
  • észlelési és feldolgozási zavar
  • irritábilitás, dührohamok
  • szerepjáték hiánya
  • empátia hiánya
  • szemkontaktus hiánya vagy részleges szemkontaktus fenntartás
  • vigasztalás hiánya
  • beszéd elmaradása, vagy egyirányú beszéd, „monológ”
  • echolálás (utánzás)

Az ASD társbetegségei:

  • hiperaktivitás (ADHD)
  • alvásproblémák
  • önbántalmazás (pl. harapás)
  • szorongás
  • étkezési zavarok (érzékszervi túlérzékenység kapcsán)
  • epilepszia
  • hangulatingadozás
  • Tourette szindróma
  • Dyspraxia
  • Dyslexia
  • mozgászavar

Az 1700-as évek végén, 1800-as évek elején a pszichiáterek már tudták diagnosztizálni a kórképet. Franciaországban Philippe Pinnel és a világ más pontjain lévő orvos társai ráeszméltek arra, hogy ezek az idegrendszeri problémák az emésztéssel, pontosabban az anyagcserével hozhatók összefüggésbe, mely az immunrendszer működését is jelentősen befolyásolja, amit ma már számos kutatás is bizonyít.

Az idegrendszeri problémák kapcsán nagyon komoly emésztőrendszeri érintettség figyelhető meg minden esetben, és sajnos kevés olyan szakember van, aki összefüggéseiben látja ezeket a folyamatokat.

Az idegrendszeri kórképekben érintett gyerekek és felnőttek minden esetben anyagcsere problémákkal küzdenek, különösen a szénhidrát anyagcsere terén mutatkoznak komolyabb gondok, szervezetük érzékenyen reagál a finomított lisztekre, cukorra és egyéb keményítőt tartalmazó gabona féleségekre.

A háttérben állnak az étel intoleranciák, leggyakoribb a tejfehérje (kazein) érzékenység, de fennállhat laktóz érzékenység, illetve minden esetben ki kell vizsgáltatni az intoleranciákat, melyek étrendből történő kivezetésével jelentős javulás tapasztalható. Sok esetben fruktóz érzékenység is társul a felszívódási zavarokhoz, illetve a legtöbb esetben tojásfehérje érzékenység is fennáll.

A glutén és kazein fogyasztása során károsodik a bélhám, így az ezekben található toxikus, opiát szerű anyagok, a gluteomorfin és kazeomorfin gyulladásban tartják az agy egy bizonyos részét.

A bélhám károsodásával vastagbél gyulladás alakul ki, csekély a felszívódás, és könnyen átjutnak a toxinok a vérkeringésbe, illetve átjutnak a vér-agy gáton keresztül az agyba. Ezek a folyamatok blokkolják az idegrendszer működését.

Egyéb tényezők, melyek hozzájárulnak az idegrendszeri éretlenséghez:

  • Magzati korban az anya állapota: krónikus vírus (Epstein-Barr, Citomegalovírus) vagy baktérium fertőzések a kismama szervezetében, valamint nehézfém terheltség
  • Édesanya kezeletlen étel allergiája, étel intoleranciái
  • Antibiotikum szedése várandósan
  • Ásványi anyag hiányok, hiányállapotok
  • Mikrobiom állapota: anyatejes vs. tápszeres táplálás, allergén ételek korai bevezetése
  • primitív reflexek működése, nem megfelelő leépülése a mozgásfejlőés során
  • oltásokban lévő adalékanyagok (pl. thiomerzal – higany alapú tartósítószer, alumínium, amit a szervezet nem tud lebontani megfelelően és magnézium hiány esetén elfoglalja a magnézium helyét a szervezetben, anyagcsere zavarok esetén fokozottan problémás)
  • adalékanyagok, egyéb környezeti allergének
  • MTHFR (metilén-tetrahidrofolát-reduktáz enzim) mutáció – mely a nők 44%-át érinti (homocisztein zavar), öröklődik

Az állapot javítása érdekében nagyon sokat tudunk tenni különböző fejlesztésekkel (csecsemő kortól Dévény torna, babamasszázs, TSMT, szenzoros foglalkozás, AIT, Neurofeedback és számos más lehetőség áll rendelkezésre), valamint a bélflóra állapotának javításával, gyulladáscsökkentő étrenddel, ásványi anyagok feltöltésével, vírusgátlással.

Hogyan tudod táplálkozással javítani a fenti állapotokat?

  • kerüld a finomított cukrot
  • kerüld a glutén tartalmú gabonaféléket és a feldolgozott egyéb gabonákat
  • kerüld a tejfehérjét (kazeint)
  • minimalizáld a fruktóz fogyasztást
  • figyelj oda az állati eredetű omega 3 bevitelre (halak, tengeri herkentyűk formájában, vagy ha másképp nem megy, táplálékkiegészítő formájában)
  • fontos a zöldleveles zöldségek, saláták fogyasztása (rukkola, spenót, fodros kel)
  • figyelj a megfelelő zsírbevitelre (kókuszzsír, olíva olaj, kacsa- vagy libazsír megfelelő lehet), kerüld a transzzsírokat
  • iktasd ki az allergéneket, intoleranciákat okozó ételféleségeket.

Továbbá egyénre szabottan:

  • regeneráljuk a mikrobiomot
  • feltöltjük az ásványianyag raktárakat
  • megtámogatjuk az enzimatikus folyamatok működését
  • elősegítjük az immunrendszer optimális működését.

A későbbiekben, ha már rendeztük a táplálkozást, a következő, fontos lépések:

  • szüntessük meg a szervezetben lévő krónikus vírusfertőzéseket
  • orvosi kontrollal, nehézfém kivezetéssel segíthetjük a toxinok ürülését, valamint a szervezet ásványianyag feltöltését.

Ha érintett vagy a témában, orvosotok támogatja az életmódváltást, és szeretnéd átlátni a táplálkozásra és életmódra vonatkozó ok-okozati összefüggést, gyere el hozzám egy konzultációra, ahol lépésről-lépésre átbeszéljük a lehetőségeket, és ha nehéznek érzed a kezdeti lépéseket, nem tudod, hogyan fogj hozzá az életmód váltáshoz, nézd meg életmód- és táplálkozási programjaimat, ahol rengeteg segítséget kapsz, ami megkönnyíti az indulást.

Felhasznált irodalom:

https://semmelweis.hu/anatomia/files/2018/09/Autizmus_ea_Vakaliosz-Athena.pdf

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük